Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza
| Permalink: | http://skupnikatalog.nsk.hr/Record/ffzg.KOHA-OAI-FFZG:214053/Similar |
|---|---|
| Matična publikacija: |
Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza |
| Glavni autor: | Gyoerffy, Gyoergy (-) |
| Vrsta građe: | Knjiga |
| Jezik: | hun |
| Impresum: |
Budapest :
Akademiai Kiado,
1987.
|
| Izdanje: | 3. kiad |
APA stil citiranja
Gyoerffy, G. (1987). Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza: Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza = Geographia Historica Hungariae Tempore Stirpis Arpadianae. Vol. 1, Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye = Comitatus Abaujvariensis, Aradiensis, Arvensis, Bachiensis, Baraniensis, Barasiensis, Bekesiensis, Beregiensis, Bihariensis, Bistriciensis, Bodrogiensis, Borsodiensis, Brassoviensis sive Coronensis, Chanadiensis et Chongradiensis Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza.
Chicago stil citiranjaGyoerffy, Gyoergy. "Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza: Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza = Geographia Historica Hungariae Tempore Stirpis Arpadianae. Vol. 1, Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye = Comitatus Abaujvariensis, Aradiensis, Arvensis, Bachiensis, Baraniensis, Barasiensis, Bekesiensis, Beregiensis, Bihariensis, Bistriciensis, Bodrogiensis, Borsodiensis, Brassoviensis sive Coronensis, Chanadiensis et Chongradiensis." 1987.
MLA stil citiranjaGyoerffy, Gyoergy. "Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza: Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza = Geographia Historica Hungariae Tempore Stirpis Arpadianae. Vol. 1, Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye = Comitatus Abaujvariensis, Aradiensis, Arvensis, Bachiensis, Baraniensis, Barasiensis, Bekesiensis, Beregiensis, Bihariensis, Bistriciensis, Bodrogiensis, Borsodiensis, Brassoviensis sive Coronensis, Chanadiensis et Chongradiensis." 1987.